Gasztronómia
A szalafői konyha, hasonlóan az Őrség más falvaiéhoz, alapanyagaiban és az elkészítés módozataiban jellegzetes és egyszerű.
A családi gazdaságokban mindent megtermeltek, amire a családnak szüksége volt. Búzat, rozsot, hajdinát, kukoricát, kölest minden haznál vetettek.
Lisztet évente kétszer őröltek őriszentpéteren, Bajánsenyén vagy Kondorfán. A kenyérnek nagy becsülete volt. A konyhába épített kemencében rozslisztből sütöttek hetente, kéthetente hármat-négyet. A kenyér után sült az illatos ,langali", melyet fokhagymával, zsírral vagy kapart disznóhájjal ízesftettek. Ünnepek előtt kemencében sült a kalács, a hökkön, a perec, a rétes. Ott aszalták a gyümölcsöt, szarítottak a lent. Az aszalt gyümölcsnek a téli ünnepi étkezésben es a böjti időben nagy szerepe volt, rétest, málét ízesftettek vele, megfőzve a vendégeknek is szívesen kínáltak. A századforduló körül epült lakóházak mellé nagy istállók és pajták epültek. Szinte minden háznál tartottak tehenet. Az édes és aludttej volt az egyik legfontosabb táplálék, meghatározó a reggeli és esti étkezésben. Reggel forralt tejet, este aludttejet ettek sült krumplival. Tejet, aludttejet használtak az ételek habarásához, a sütéshez is. Bőven készült túró, tejföl, vaj. Ebből a felesleget Szentgotthardra vittek. Hajnalban indultak az erdon keresztül ,foklaval" (gyantás fenyőfából készített világító eszköz) világítottak és mire megvirradt a piacra értek vele.
A leveseknek fontos szerepe volt az étkezésben. Joggal mondta a szalafői közbeszéd: "Aki sok levest eszik, sokáig él, mert, aki sokáig él, annak sok levest kell megennie." (Kardos László) A zsíros, rántott, tejföllel habart levesek közül leggyakrabban tejfölös bablevest, zsíros répát, zsíros krumplit, tejfölös vargányalevest, kódis levest, savanyú torkalevest főztek. Gombából nyers és szárított vargánya levest, úrgomba levest, ,fenyőallából gulásos levest" főztek. Tiszta édes tejjel is ízletes levesek keszültek. Ezeket reggelire és vacsorára is ettek. A tejet megforgatták, keves sót tettek bele és metélt tésztával befőztek. A tejes pép készítéséhez búza, hajdina és kukoricalisztet egyaránt használtak.
