Természeti adottságok

 

Szalafő község Vas megye délnyugati sarkában helyezkedik el. Földrajzi besorolás szerint a Felső-Zala-völgy kistájba tartozik, amelynek a legnyugatibb települése.

Országos jelentőségű természetvédelmi terület, 1978-tól, az akkor létrehozott Őrségi Tájvédelmi Körzet része teljes községhatárával. 2002-ben Nemzeti Parkká nyilvánítják. A terület jelentősége nemcsak táji, természeti értékeiben rejlik, hanem az itt élő emberek életmódjában, környezethez fűződő viszonyában is.

Több értékes legelő is található Szalafőn, melyek gazdag élővilágnak adnak otthont.

A község határában található "Őserdő" egy különböző korú, önvetényült erdő, elhagyott szántók beerdősülésével jött létre. Tanulmányozása során következtetni lehet az Őrségi erdők történetére és jellegzetességére.Az itt található fokozottan védett erdeifenyves az ország egyik legszebb elegyetlen erdeifenyvese. 

Az őrségi táj kialakulását alapjaiban a Pannon beltenger üledékrétegei és a pleisztocén időszak kavicstakarói határozták meg. Jellegzetes kőzetei: csillámpala, talkpala, kloritpala, fillit és a szerpentin.

Az Őrség éghajlata kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, nedves szubalpin, átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok éghajlata között. Hazánk csapadékban leggazdagabb tájai közé tartozik.

A hűvös, csapadékos éghajlat hatására megtelepedő erdei vegetáció szerepe jelentős a talaj képződésében is.

A község legjelentősebb vízfolyása a Zala. A terület állóvizei apró erdei tavacskák, közűlük a leghíresebb a Fekete-tó, a Zala forrásvidékén. A tó csak nevében őrzi állóvíz jellegét, nyílt vízfelülete nincs, valójában a ritka dagadólápok egyike. Egy monda szerint valaha egy templom állt itt, egy szolgálólány egyszer elkésett a miséről, ezért mérgében azt kívánta hogy süllyedjen el a templom. El is süllyedt, a régi öregek állítólag még látták a vízből kiálló keresztjét.

Szalafő területének kb 60 százalékát borítják erdők, így gazdasági jelentőségükön túl meghatározó jelentőségük van a tájkép kialakításában is. Az erdők nagyrészt erdeifenyvesek, kevesebb a tölgyesek, bükkösök területe, a patakokat égeresek kísérik. Különösen gazdag a terület kisebb-nagyobb lápokban, melyek ritka, értékes növényeket rejtenek. 42 védett növényfaj található.

Az állatvilág igen változatos. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen. Nemzetközileg védett fajok is megtalálhatók itt (pl lápi tarka lepke).A kétéltűek közül figyelemreméltó a hegyvidéki elterjedésű sárgahasú unka és alpesi gőte jelenléte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a billegetőcankó, a darázsölyv, a búbos cinege és a tüzesfejű királyka, amelyek fészkelnek is itt.

Nagyobb vizek mentén vidrát is láthatunk.

A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetően az erdők alja különféle gombákban rendkívül gazdag, melyeket az itt élők örömmel gyűjtenek, egy részét szárítva tartósítják. A jól ismert gombafajok mellett igazi ritkaságok az Alpokra jellemző nedű- és csigagombák is előfordulnak itt.

Az őrségi településeknél felfedezhető a történelmileg kialakult tájszerkezet, amelyet legjobban Szalafő őrzött meg hagyományos építészeti arculatával,különösen szép, gazdag természeti adottságaival. Az ilyen terület Magyarországon is rendkívül ritka, ezért védelme különös figyelmet igényel.