Falusi turizmus
A falusi vendégfogadásnak az Őrségben nagyobb múltja van, mint gondolnánk: Rábagyarmat a két világháború között pesti családok kedvelt üdülőhelye, de Őriszentpéternek is már 400-500 nyaralója volt az 1930-as években.
A 70-es évektől, „Az Őrség panasza” megjelenése után egyre többen kívánták látni e vidéket. Néhányan egy életre ide kötődtek azzal, hogy házat, házhelyet vásároltak, és szezonálisan vagy állandó lakosként őrségivé váltak. Ők és baráti körük indították el a falusi turizmust, aztán lassan a szalafőiek közül is egyre többen kezdtek vele foglalkozni.
Ma a telkek csaknem felét betelepültek, „gyütt-mentek” birtokolják. A betelepülők legtöbbje (53 porta) csak szezonális lakik a birtokán: tehát a falunak szinte a fele „szellemfalu”. Felsőszeren, Pityerszeren és Gyöngyösszeren több a betelepülők által birtokolt porta, mint a tősgyökeres szalafői.
A falusi turizmussal foglalkozók rendre nemcsak egyszerű és olcsó falusi szállást kínálnak, hanem helyi ételektől, olajütésen, régi tárgyak bemutatásán vagy éppen a kerékpárkölcsönzésen át, a házi sajtokon keresztül sokrétű az ajánlatuk. Az évente szervezett őrségi idegenforgalmi programok, a Hétrétország és a Tökfesztivál rendezvényeinek mindenkor fontos állomása Szalafő, de látogatottsága a Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes hírnevének is köszönhető.
Vörös Netti, az Őrség dalospacsirtája www.vorosnetti.hu
