Népi építkezés

Népi építkezés

 

   

A terület jellegzetes háztípusa az úgynevezett „kerített ház”. Szokás a szerekhez kapcsolódó háztípusnak nevezni, pedig csak részben kötődik hozzá.
A halmazosan elhelyezkedő udvarok között nincsenek kerítések, s így egy zárt udvart lehet kialakítani. De kialakulásához segített a domborzati viszony is: domboldalba vagy tűzfalakkal tördelt házat kell építeni, vagy egyszer vagy kétszer be kell hajlítani az egymás mellé épített helyiségeket. Kerített házak Európa és Ázsia több helyén épültek: például Stájerországban, Ukrajnában és az oroszoknál is.

   

Az épületek évszázadokig boronafalúak voltak. A faépítkezés tudása nem csak apáról fiúra szálló hagyományként terjedt, hanem specialisták – ácsok – is éltek Szalafőn és más őrségi településen a 17. században. A 19. század második felében olasz téglások égettek a környéken helyben vetett téglákat, amelyekből gyakran előbb gazdasági épületet – például „lábasistállókat” – építettek, majd pedig lakóházakat. E házak már úgynevezett „kódisállásos” házak voltak, amelyek sokszor a nemesi kúriákat követve kétsorosan alakítottak ki, s amelyekbe már a korábbi kemencés füstöskonyha helyett mászókéményes tüzelőberendezés került.

   

Vörös Netti, az Őrség dalospacsirtája www.vorosnetti.hu